Június - II rész

avagy választások Székelyvarságon

A választáson való részvételről nem tudtam lemondani - eddig egyikről sem maradtam le, így hát vasárnap mentünk szavazni. S főleg, hogy a törvény megengedte.
A Központot választottuk, mert a másik szavazókörzet fele kicsit sajnáltam az autót.
Mint sokminden egyéb, Varságon a választás is kicsit másképp zajlik. Ha megfigyelőként járok ott, bizonyára elszörnyedek egy csomó be nem tartott szabályon, például a rendőrön a kocsmában a szavazókörzet helyett. De hát itt senki nem akar csalni, az Első áldozásra érkezett lakosok és vendégek türelmesen várnak sorukra majd mennek a Templomba. És szavaznak az Összefogás listájára.
Estére megérkezik a jó hír: a megyében a második legnagyobb részvételt Székelyvarságon rögzítették - majdnem 70%/ot. Tisztelet érte minden résztvevőnek. Ha ilyen összefogás lenne Marosvásárhelyen, biztos nem Florea-nak hívnák a polgármestert...

Június - I. rész

Végre ismét eljutottunk. Az idén immár harmadszor, de a nyáron ez az első utunk. Bár Varságon ez az idő még inkább tavasznak számít...

Kihasználtuk a román Pünkösd biztosította szabad hétfőt, és péntek este már fenn is voltunk.
Kellemes meglepetés volt az új aszfaltréteg Zeteváralján, még 2 km és a tónál vannak. A másik jó, hogy megjelentek a közlekedési táblák a varsági út mentén. Amire - valljuk be - szükség is volt, főleg néhány éles kanyar jelölésére.

Sajnos az út - az aszfalton túl - megint elég gyatra volt, ismét jobb minőségűek a mellékutak mint a főút. Nem igazán értem, ha minden megadatott az útjavításhoz (kőbánya, kőtörő, munkagépek), miért kell nekünk gödröket kerülgetnünk. Főleg, hogy most már jóval rövidebb a karbantartandó szakasz mint eddig, lévén több mint 6 km aszfaltozva.

A táj viszont, szokás szerint, gyönyörű, a rétek tele margarettával és harangvirággal, az erdőben kezdett érni a szamóca. A propos, erdő. Bár a helyiek szerint nagyon meg van szigorítva a fakitermelés, azért az erdőt tovább pusztítják. És mikor kivágnak egy nagy fát, az még kitör öt kicsit körülötte. Mikor lesz ennek vége? Csak akkor, mikor elfogy az összes nagy fa, vagy sikerül a varságiak szemléletmódján is változtatni? Mert elégszer hallottam, hogy "van erdő elég".
Csak az a kérdés, hogy mire?!

Miről lesz itt szó?

Az ezredforduló tájékán elvetődtem Székelyvarságra. Útban arrafelé nem nagyon értettem (szintén turista) vendéglátóm lelkesedését - már a gyűjtőtavat elhagyva zötykölődtünk, egyre közelebb kerülve célunkhoz és az én Kelemen havasokon felnőtt szemem nem találta a hegyvidéket. Aztán hamar és gyökeresen változott a táj, előbb szűk völgyek majd gyönyörű fennsík következett. Meg egy azóta is tartó szerelem - Varság és köztem.
Azóta évente többször odalátogatok, s ezeknek az utaknak fogok itt emléket állítani.